A Vidékfejlesztési Minisztérium - a Magyar
Nemzeti Vidéki Hálózattal együttműködve - az elmúlt év végén indította el azt
a 21 kiemelt projektet, amelyeket egyfajta „zászlóshajó projektként” kíván
megjeleníttetni a jövőben. A projektek illeszkednek a Nemzeti
Vidékstratégiához, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szakmai elképzeléseihez,
az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap egyes, jelenleg futó
vidékfejlesztési jogcímeihez, de emellett már bizonyos iránymutatást is
nyújtanak a 2014-2020 közötti időszakra készítendő, új, hazai
vidékfejlesztési programhoz.
A Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított Nemzeti Vidékstratégia
egyik térségi, integrált, komplex vidékfejlesztési programja a Tisza-völgy
fejlesztési program, melynek alapvető célja a vízkészlet-gazdálkodás
fejlesztése, a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelése, valamint a
vízgazdálkodással együttműködésben megvalósuló tájgazdálkodási megoldások
biztosítása. Ezen elgondolások mentén indult el a közelmúltban
Törökszentmiklós-Óballa térségében az a komplex táj- és
élőhely-rehabilitációs mintaprogram, amelynek keretében a Közép-Tisza-völgyi
Népfőiskolai Társaság és a Lasa Agrokultúra Kft., - mint projektgazdák –
elkészítették a projekt tervdokumentációját, animációs kisfilmjét, a jelen
helyzetet rögzítő, illetve a jövőbeli állapotot vízionáló terepasztalokat.
A mintaprojekt által érintett terület
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Alföld nagytáj Közép-Tisza vidék
tájegységén belül a szolnoki ártér kistáj közép-nyugati területén,
Törökszentmiklóstól északra, a Tisza folyó és az Óballára bevezető műút által
határolva, mintegy 1260 hektáron terül el. A rendkívül kicsi átlagos reliefű,
85-88 m tengerszint feletti magasságú tökéletes síkság keletről nyugatra, a
Tisza folyó irányába lejt. A terület aljzatát jura- és krétakori képződmények
alkotják, amelyre az északról érkező vízfolyások iszapos, agyagos üledéket
raktak le.
A víz itt oda-vissza járt, évszázadokon át
formálta a tájat és az embert, biztosította a fenntartható gazdálkodást. Az
elmúlt évtizedekben azonban kissé megerőszakoltuk ezt a földet, hiszen ott is
szántottunk, ahol nem kellett volna. A terület - genetikai értékeit és
szépségét megőrizve - ma még szerencsére rehabilitálható, okszerű földműveléssel
és a víz okos kormányzásával mindig művelhető, hasznosítható és egyben a
fenntartható mezőgazdálkodás mintája lehet.
Elképzeléseink szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság által tervezett, az
úgynevezett Kincses-saroknál – várhatóan jövő évtől - megépülő új védmű
gondolatával is azonosulva, ezt az 1260 hektár területet 540 hektár
mentetlen, a fő védvonalon belüli, és mintegy 720 hektár mentett, a
védvonalon kívüli területként kezelnénk.
A mezőgazdálkodást szolgáló, mentett 720 hektárnyi területen a természetes és
a mesterséges öblözetek legmélyebb pontjaira záportározó tavakat tervezünk,
amelyek a sok víz esetén összegyűjtik és befogadják azt a
csapadékmennyiséget, amit az öblözet talaja már nem tud elnyelni. Ezzel
látszólag termőterületeket – 6-7%-ban szántót - vesztünk, ám valójában
hasznosítható területeket nyerünk, hisz a fennmaradó 93-94 % minden körülmény
között művelhető marad. Az összegyűjtött víz pedig nem lesz hasztalan, mert e
tájon az árvíz és belvíz után rendszerint jön a szárazság és az aszály,
amikor nagy szükség van arra az „áldásra”, amiből azelőtt még - átokként - oly
pusztító fölöslegeink voltak.
Az új, kialakítandó tározók amellett, hogy a mikroklímát kedvezően
befolyásolják, lehetnek vizes élőhelyek, jóléti horgásztavak, szolgálhatják
az édesvízi halgazdálkodást vagy az öntözési igényeket. Mivel a 90-120 cm
termőréteg alatt 1,8-4,2 m vastagságig jól záró agyag található, a tározók
mederfalai természetes módon szinte teljesen vízzáróak. A mederből kitermelt
humuszt, illetve a meddő anyagot a környezetük feltöltésére, a domborzat
szelíd átalakítására tervezzük felhasználni. Az épített partok és lankák
alkalmasak lesznek tanyák, istállók, pajták, vagy egyéb, jóléti, rekreációs
célú épületek megépítésére.
Az utak, csatornák mentén visszatelepítjük a fasorokat, cserjesávokat és
gyepsávokat alakítunk ki, a tavak körül kialakuló ligeterdőkkel a terület
erdősültségét 25-27 %-ra növeljük. Ezek a ruderális élőhelyek fontos szerepet
töltenek be a természetközeli gazdálkodásban, a hasznos élő szervezetek
szaporodási helyeként is funkcionálnak majd.
Tervezzük továbbá a Törökszentmiklós és Óballa, valamint a 4-es számú
gátőrházhoz vezető út felújítását, és a gáton 3 m széles, szilárd burkolatú
szervizút, valamint kerékpárút kialakítását. A projekt része a falu
fejlesztése, egy önálló biomassza hőközponttal való ellátása, (melynek
működését az 500 ha ártérből minden évben kinyerhető alapanyag biztosítaná),
továbbá mélyfekvésű, biológiai szűrőnádas bevonásával történő csatornázása. A
projekt sikeres megvalósítása, és főleg működése példaként szolgálhat más,
egyébként gyenge termőhelyi adottságú területeink régi, új módon történő
hasznosítására.
A kialakuló új vízgazdálkodási rendszer tájhasználatváltást tesz lehetővé, és
egy mozaikos tájszerkezet kialakítását eredményezi. A projekt megvalósulása
esetén ez a táj átalakul, visszajön az állat, visszajön az ember, vagyis
visszaköltözik az élet. Felhagyunk a jelenleg támogatás nélkül itt biztosan
veszteséges mezőgazdasági termeléssel, és átállunk egy, akár támogatás nélkül
is fenntartható, gazdaságos, organikus termelési formára, rét- és legelő
használatra, halgazdálkodásra, kertművelésre, illetve az okszerű szántóföldi
művelésre.
A fentiekben megjelölt terület gazdálkodóit ösztönözzük arra, hogy a
gazdaságukat állítsák át ökogazdálkodásra, ezzel is szolgálva egy sokkal
egészségesebb élelmiszer-előállítást, egy élhetőbb környezetet, egy
jövedelmezőbb gazdálkodást.
A törökszentmiklósi-óballai tájgazdálkodási projekt nem kecsegtet irigylésre
méltó profittal, de sok munkával és fáradsággal igen. Nyújt egy szép, békés,
biztonságos és élhető világot, ami viszont irigylésre méltó lehet. A Jóisten
úgy adott a földnek, mint a nőnek: szépséget, vadságot, termékenységet,
szelídséget, hűséget, de mind mértékkel, minden jóból a maximumot egyiknek
sem, mégis mindegyik szeretetre méltó. E hely nem túl termékeny, de gyönyörű.
Néha hisztis, de hűséges. Hajlatai befogadók, dombjai szelídek és izgalmasak.
Benne van a Tisza-táj minden szépsége és esszenciája, így rendkívül
szerethető. Hisszük és valljuk, hogy ezen a területen tényleg a hagyományos
gazdálkodás hozhat sikert, de az biztosan. Ha mindezt megvalósítjuk a mentett
720 hektáron és a hozzá tartozó 540 hektár mentetlenen, akkor menthetetlenül
csodát teszünk. Legyetek Ti is részesei, csináljuk meg együtt!
A projekt első, nyilvános bemutatására az óballai falunap keretében,
szeptember 8-án kerül sor, ahová tisztelettel várunk minden érdeklődőt!
Kis Zoltán Vidékfejlesztési Minisztérium, osztályvezető
Ladányi Sándor Lasa Agrokultúra Kft., ügyvezető
Dr. Kerek Béla Közép-Tisza-völgyi Népfőiskolai Társaság, elnök
Nyilvános
bemutatójára és konzultációjára sor került a 2012-es falunapon az Iskola
nagytermében. Meghívott előadók:
Dr.
Tóth Albert, kanditátus, professzor emeritus, tájökológus,
az Alföldkutatásért Alapítvány elnöke
Kis
Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Főosztály,
osztályvezető
Ladányi
Sándor, Lasa Agrokultúra Kft., ügyvezető
Germán
Tibor, Tiszaterv Kft., ügyvezető
Dr.
Kerek Béla, a Közép-Tisza-völgyi Népfőiskolai Társaság elnöke
Dr.
Kovács Sándor, KÖTIVIZIG, osztályvezető
SM
SM
SM
SM
BG
BG
BG
BG
BG
SM
A
honlapot készíti és karbantartja Sain Mátyás és Hajnal László