Óballai Alkotóház – Óballáért, Törökszentmiklós és Kistérsége Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület
>FALUNAP >KEZDŐLAP	Óballai-, Ballapusztai Tájgazdálkodási projekt A Vidékfejlesztési Minisztérium - a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal együttműködve - az elmúlt év végén indította el azt a 21 kiemelt projektet, amelyeket egyfajta „zászlóshajó projektként” kíván megjeleníttetni a jövőben. A projektek illeszkednek a Nemzeti Vidékstratégiához, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szakmai elképzeléseihez, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap egyes, jelenleg futó vidékfejlesztési jogcímeihez, de emellett már bizonyos iránymutatást is nyújtanak a 2014-2020 közötti időszakra készítendő, új, hazai vidékfejlesztési programhoz. A Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított Nemzeti Vidékstratégia egyik térségi, integrált, komplex vidékfejlesztési programja a Tisza-völgy fejlesztési program, melynek alapvető célja a vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése, a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelése, valamint a vízgazdálkodással együttműködésben megvalósuló tájgazdálkodási megoldások biztosítása. Ezen elgondolások mentén indult el a közelmúltban Törökszentmiklós-Óballa térségében az a komplex táj- és élőhely-rehabilitációs mintaprogram, amelynek keretében a Közép-Tisza-völgyi Népfőiskolai Társaság és a Lasa Agrokultúra Kft., - mint projektgazdák – elkészítették a projekt tervdokumentációját, animációs kisfilmjét, a jelen helyzetet rögzítő, illetve a jövőbeli állapotot vízionáló terepasztalokat. A mintaprojekt által érintett terület Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Alföld nagytáj Közép-Tisza vidék tájegységén belül a szolnoki ártér kistáj közép-nyugati területén, Törökszentmiklóstól északra, a Tisza folyó és az Óballára bevezető műút által határolva, mintegy 1260 hektáron terül el. A rendkívül kicsi átlagos reliefű, 85-88 m tengerszint feletti magasságú tökéletes síkság keletről nyugatra, a Tisza folyó irányába lejt. A terület aljzatát jura- és krétakori képződmények alkotják, amelyre az északról érkező vízfolyások iszapos, agyagos üledéket raktak le. A víz itt oda-vissza járt, évszázadokon át formálta a tájat és az embert, biztosította a fenntartható gazdálkodást. Az elmúlt évtizedekben azonban kissé megerőszakoltuk ezt a földet, hiszen ott is szántottunk, ahol nem kellett volna. A terület - genetikai értékeit és szépségét megőrizve - ma még szerencsére rehabilitálható, okszerű földműveléssel és a víz okos kormányzásával mindig művelhető, hasznosítható és egyben a fenntartható mezőgazdálkodás mintája lehet. Elképzeléseink szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság által tervezett, az úgynevezett Kincses-saroknál – várhatóan jövő évtől - megépülő új védmű gondolatával is azonosulva, ezt az 1260 hektár területet 540 hektár mentetlen, a fő védvonalon belüli, és mintegy 720 hektár mentett, a védvonalon kívüli területként kezelnénk. A mezőgazdálkodást szolgáló, mentett 720 hektárnyi területen a természetes és a mesterséges öblözetek legmélyebb pontjaira záportározó tavakat tervezünk, amelyek a sok víz esetén összegyűjtik és befogadják azt a csapadékmennyiséget, amit az öblözet talaja már nem tud elnyelni. Ezzel látszólag termőterületeket – 6-7%-ban szántót - vesztünk, ám valójában hasznosítható területeket nyerünk, hisz a fennmaradó 93-94 % minden körülmény között művelhető marad. Az összegyűjtött víz pedig nem lesz hasztalan, mert e tájon az árvíz és belvíz után rendszerint jön a szárazság és az aszály, amikor nagy szükség van arra az „áldásra”, amiből azelőtt még - átokként - oly pusztító fölöslegeink voltak. Az új, kialakítandó tározók amellett, hogy a mikroklímát kedvezően befolyásolják, lehetnek vizes élőhelyek, jóléti horgásztavak, szolgálhatják az édesvízi halgazdálkodást vagy az öntözési igényeket. Mivel a 90-120 cm termőréteg alatt 1,8-4,2 m vastagságig jól záró agyag található, a tározók mederfalai természetes módon szinte teljesen vízzáróak. A mederből kitermelt humuszt, illetve a meddő anyagot a környezetük feltöltésére, a domborzat szelíd átalakítására tervezzük felhasználni. Az épített partok és lankák alkalmasak lesznek tanyák, istállók, pajták, vagy egyéb, jóléti, rekreációs célú épületek megépítésére. Az utak, csatornák mentén visszatelepítjük a fasorokat, cserjesávokat és gyepsávokat alakítunk ki, a tavak körül kialakuló ligeterdőkkel a terület erdősültségét 25-27 %-ra növeljük. Ezek a ruderális élőhelyek fontos szerepet töltenek be a természetközeli gazdálkodásban, a hasznos élő szervezetek szaporodási helyeként is funkcionálnak majd. Tervezzük továbbá a Törökszentmiklós és Óballa, valamint a 4-es számú gátőrházhoz vezető út felújítását, és a gáton 3 m széles, szilárd burkolatú szervizút, valamint kerékpárút kialakítását. A projekt része a falu fejlesztése, egy önálló biomassza hőközponttal való ellátása, (melynek működését az 500 ha ártérből minden évben kinyerhető alapanyag biztosítaná), továbbá mélyfekvésű, biológiai szűrőnádas bevonásával történő csatornázása. A projekt sikeres megvalósítása, és főleg működése példaként szolgálhat más, egyébként gyenge termőhelyi adottságú területeink régi, új módon történő hasznosítására. A kialakuló új vízgazdálkodási rendszer tájhasználatváltást tesz lehetővé, és egy mozaikos tájszerkezet kialakítását eredményezi. A projekt megvalósulása esetén ez a táj átalakul, visszajön az állat, visszajön az ember, vagyis visszaköltözik az élet. Felhagyunk a jelenleg támogatás nélkül itt biztosan veszteséges mezőgazdasági termeléssel, és átállunk egy, akár támogatás nélkül is fenntartható, gazdaságos, organikus termelési formára, rét- és legelő használatra, halgazdálkodásra, kertművelésre, illetve az okszerű szántóföldi művelésre.  A fentiekben megjelölt terület gazdálkodóit ösztönözzük arra, hogy a gazdaságukat állítsák át ökogazdálkodásra, ezzel is szolgálva egy sokkal egészségesebb élelmiszer-előállítást, egy élhetőbb környezetet, egy jövedelmezőbb gazdálkodást. A törökszentmiklósi-óballai tájgazdálkodási projekt nem kecsegtet irigylésre méltó profittal, de sok munkával és fáradsággal igen. Nyújt egy szép, békés, biztonságos és élhető világot, ami viszont irigylésre méltó lehet. A Jóisten úgy adott a földnek, mint a nőnek: szépséget, vadságot, termékenységet, szelídséget, hűséget, de mind mértékkel, minden jóból a maximumot egyiknek sem, mégis mindegyik szeretetre méltó. E hely nem túl termékeny, de gyönyörű. Néha hisztis, de hűséges. Hajlatai befogadók, dombjai szelídek és izgalmasak. Benne van a Tisza-táj minden szépsége és esszenciája, így rendkívül szerethető. Hisszük és valljuk, hogy ezen a területen tényleg a hagyományos gazdálkodás hozhat sikert, de az biztosan. Ha mindezt megvalósítjuk a mentett 720 hektáron és a hozzá tartozó 540 hektár mentetlenen, akkor menthetetlenül csodát teszünk. Legyetek Ti is részesei, csináljuk meg együtt!  A projekt első, nyilvános bemutatására az óballai falunap keretében, szeptember 8-án kerül sor, ahová tisztelettel várunk minden érdeklődőt! Kis Zoltán Vidékfejlesztési Minisztérium, osztályvezető Ladányi Sándor Lasa Agrokultúra Kft., ügyvezető Dr. Kerek Béla Közép-Tisza-völgyi Népfőiskolai Társaság, elnök Nyilvános bemutatójára és konzultációjára sor került a 2012-es falunapon az Iskola nagytermében. Meghívott előadók: Dr. Tóth Albert, kanditátus, professzor emeritus, tájökológus, az Alföldkutatásért Alapítvány elnöke Kis Zoltán, Vidékfejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Főosztály, osztályvezető Ladányi Sándor, Lasa Agrokultúra Kft., ügyvezető Germán Tibor, Tiszaterv Kft., ügyvezető Dr. Kerek Béla, a Közép-Tisza-völgyi Népfőiskolai Társaság elnöke Dr. Kovács Sándor, KÖTIVIZIG, osztályvezető SM SM SM SM BG BG BG BG BG SM
	A honlapot készíti és karbantartja Sain Mátyás és Hajnal László Kapcsolat: S.M.: msain@freemail.hu, 20/254-3663; H.L.: hajnallaszlo@gmail.com, 20/421-8402